Integrált kockázatkezelés eljárásrendjének szabályozása

Hé, Controll! Nem unjátok, hogy még mindig az ISO 9001 szabványra hivatkoztok?

Hányszor megkapják kollégáink konferenciákon, tréningeken és a konzultációkon is, hogy a ’70-es évektől kezdődően érvrendszerünkben miért foglal el olyan karakteres helyet – dobogós első hely – az ISO 9001 szabvány?

Kedves Érdeklődők! A válaszunk folyamatosan ugyanaz és rendkívül egyszerű: mert nem találtak ki még jobbat a szervezeti működés belső folyamatainak egyszerű, átlátható és igazolásra alkalmas működésére.

Nyafoghatnánk azon, hogy a szervezeti és működési szabályzatok, ügyrendek, utasítások milyen szépen és pontosan képesek leírni kisebb vagy éppen multi szervezet működését, de aki egy kicsit mélyebb szakmai műveltséggel rendelkezik a szervezeti hatékonyság és fejlesztés területén, láthatja, hogy mennyire lózungosan semmitmondóak még mindig ezek a dokumentumok a XXI. század aktív gazdasági szereplőinél.

A válasz is megvan rá, hogy miért: hiszen ezek a dokumentumok karbantartást, odafigyelést igényelnek és ha még el is költünk papírlapra leírva méretesen hosszú számsort informatikai fejlesztésre, az is annyit ér csupán, mint amennyit belőle képesek vagyunk betartani.

Akkor hogyan tovább?

Minden szervezetnek – és ami a legfontosabb, a tulajdonosoknak, vezetőknek – meg kell értenie, hogy saját tevékenységeik, az általuk irányított szakmai és pénzügyi folyamatok lehet, hogy csak számukra bonyolultak. Egy külső, e területen magasabb képzettséggel és rutinnal rendelkező tanácsadó sokkal világosabban és egymás mellé párhuzamos vonalakat húzva képes megalkotni azokat a naponta ismétlődő értékteremtő folyamatokat, amelyekből az adott cég az árbevételét realizálja.

Nincs semmi ördöngősség tehát az ISO 9001 szabvány szervezeti alkalmazásában, különösen most, amikor a 2015. évi szabvány jelentős infúziós rákötést és ezáltal fiatalítást, frissítést okozott az alkalmazóknál. Korszerű és átlátható, ezáltal megérthető logikával írja le, hogy milyennek kell lenni egy kockázatkezelési folyamatnak, amellyel minden nap szembesülnek a vezetők, még akkor is, ha csak három embert irányítanak, de akkor biztosan, hogy ha 300-at vagy 3000-et.

Ki mindenkinek kell alkalmazni?

A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet a költségvetési szerv vezetőjével kapcsolatosan kötelezettséget ír elő, hogy az integrált kockázatkezelési rendszert alakítsa ki és működtesse. Tanácsadóink ezért is büszkék a közel 900-as önkormányzati partnerkörünkre, hiszen ezeknél a szervezeteknél több évre el vagyunk látva munkával, mert egy folyamat a gyorsan alakuló jogszabályi és szervezeti kereteket tekintve szinte soha nem zárható le véglegesen. A kockázatkezelés egy állandóan változó folyamat, hiszen a kockázatok megjelenési formája, tartalma, hatása állandóan változik, alakul, a képviselő-testületi, minisztériumi, állampolgári, civil szervezeti követelményekhez illeszkedően.

Gazdálkodó szervezeteknél szintén kiemelkedően fontos vezetői feladat, hogy az integrált kockázatkezelési eljárást vagy saját maguk, vagy a Controll Zrt. tanácsadóival közösen újragondolják és beépítsék abba az irányítási rendszerbe, amelyet a tulajdonosok átlátnak, megértenek és működtetnek.

Bonyolult ez? Nem, hiszen segítünk Nektek!

Várjuk jelentkezésedet!